Utam során minden alkalommal amikor felszállok rögtön lehuppanok az első ülésre hiszen azaz én igazi helyem, miért is mondom ezt? Tudjátok életemben egyszer voltam csak igazán első az életben, amikor kórházban voltam és megműtötték a két "futó művemet". Életemben először én voltam az első az nap a műtő asztalon. Amikor pedig utazok imádom premierben látni és hallani mind azt ami történik körülöttem. Szinte interjúkat gyártva a kedves Volán Angyalaival. Minden reggel megkérdezem hogy aludtak, miként lesz a napjuk, milyen lesz a hét miket élnek át napi szinten.

 Mosolyogva vidáman kezdve a napot. Sokat számít, hogy mosolyt varázsol az ember az Angyalok arcára, hiszen korán indulunk, a nap felkeltét látva minden reggel együtt érkezünk a felhők közé, a tihanyi külső tó köré. Nincs két egyforma reggel, megunhatatlan, hiszen egyedüli állandó első utasként úgy érzem nekem ez az élet páholya, ahonnét még a napfelkelte is csodálatosabb napi szinten. Nincs egyformaság. Mindig izgatottan várom, hogy kivel utazok, mert mindig kapok mosolyt és vidám reggeleket. A mese tagja, hogy mesés vidéken utazunk át, ahol a fantázia határtalan. Felhők között dombok alatt a levendula mező mellett suhanni el közben megélni a napfelkelte csodálatos varázsát

Megélni a csodát, ami elhozza a hova tartozás érzését. Vidám perceket - mosollyal kísérve a reggelek néha nehéz ámbár friss kezdetét. 

Beülök és elkezdődik a varázslat, akár egy égi hajóba szállni be, nyaldosni a felhők peremét suhanni a távolságot nem érezve, mert a beszélgetések és a témák mindig a kalandos életről szólnak olyan perceket szerezve ahol tanulhatok  tőlük, mert hallgatva a  jobbnál-jobb történeteket, ahol megérint az emberség, elgondolkodtató néha, mert tudod, hogy  ŐK azok, akik mindig elkísérnek utadon, hihetetlen hit és remény lengi be a Volán Credokat, amelyen mindig úgy érzem tartozom valahová, egy csapatba egy olyan előkelő helyen, mint az első ülés. Szinte páholyból látni egy másik világot, elutazva a hídon amely a Credo összeköt minket, embereket a Volán Angyalaival, akik varázslatot hozva magukkal teszik nekem szebbé a reggelimet.

Minden pillanat amit velük élek át felér egy akkumulátor töltéssel, a pozitív energia amit magukból sugároznak, felér egy motivációs történettel. 

Lehet sokan vagytok Ti, akik autót vezettek, rollert és motort vagy biciklit, sosem tudom elégszer mondani:

Tiszteljük és becsüljük a Volán Angyalait. Mert általuk érjük el a leggyakrabban a célunkat.

Egy hídon közlekedve, amely új alternatív világba enged be, ahol a mosoly és a jó kedv garantált. 

Engedjük el a korlátjainkat és élvezzük az utat, amíg tart kivételes kalandot élve meg  a Credo mesés buszában.

Mert az út az ami számít, sosem a végcél.